A lányom kezébe adtam egy tubus fogkrémet, kértem, nyomja ki mind egy tányérra – máig hálás nekem ezért

A lányom kezébe adtam egy tubus fogkrémet és azt mondtam, nyomja ki mindet egy tányérra.

Nagy hévvel látott neki, és amikor végzett, nyugodtan csak annyit közöltem: most pedig fogd és tedd vissza mindet a helyére, úgy ahogy volt.

Természetesen rögtön elkezdett velem hadakozni, hogy “De hát nem lehet!”, “Nem tudom, olyanra legalábbis biztos nem, mint amilyen korábban volt!”… Csendben vártam, amíg befejezi és akkor így szóltam:

Egész életedben emlékezni fogsz erre a tányér fogkrémre és arra, amit szimbolikusan hordoz.

A beszéd ereje életről, vagy halálról dönthet, és amint holnap átléped az iskola küszöbét látni fogod, a szavaidnak óriási súlya van.

A kezedben lesz a választás joga, hogy kimondott szavaid sebezni, bántani, alázni és rágalmazni fognak-e, vagy pedig gyógyítani, bátorítást, inspirációt és legfőképpen szeretetet sugározva.

Persze néha rossz döntéseket fogsz hozni, hiszen én is csak ezen a héten legalább háromszor beszéltem már meggondolatlanul, kárt okozva ezzel másoknak.

Akárcsak ez a kinyomott fogkrém, amint egy szó elhagyja a szádat, azt többé nem tudod visszaszívni, vagy meg nem történtté tenni.

Bánj figyelmesen a szavaiddal, kislányom. Akkor is, amikor mások visszaélnek ezzel a hatalmukkal, a te szavaid őrizzék azt, aki valójában vagy.

Válaszd minden egyes reggel azt az utat, amelyen mások életét jobbá tévő szavak hagyják el ajkaidat.

Döntsd el még ma este, mikor lehunyod a szemed, hogy te erőt adsz majd szavaiddal azoknak, akiknek kétségbeesetten szüksége van rá.

Ismerjenek téged a kedvességedről és nagylelkűségedről az iskolatársaid, és hidd el, soha sem fogod megbánni, hogy ezt az utat választottad!”

Mondd el te is gyermekednek, még ha másokban a gyűlölet is ver gyökeret, a szeretetet nem lehet kiirtani a legsötétebb szívből sem!

Oszd meg mindenkivel és tegyünk azért, hogy gyerekeink egy szebb világban élhessenek!